Alapszabály
„naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetsége Közhasznú Egyesület
Programnyilatkozat, Alapszabály, Etikai alapelvek
PROGRAMNYILATKOZAT
A „naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetsége Közhasznú Egyesület azokat az alkotókat tömöríti, akik a természetfotózást magas színvonalon és azt a szigorú etikai, szakmai elvárásoknak megfelelve- művelik. Célkitűzése olyan közösség létrehozása, amely a fotóművészet sajátos eszközeivel hozzájárul a természet- és környezetvédelem eredményesebb munkájához, valamint elősegíti a társadalom szemlélet- és ízlésformálását. Az Egyesület lehetőséget teremt tagjainak a hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételre, valamint maga is pályázatok, kiadványok megvalósítására törekszik. A szövetség tagjai felkarolják mindazon természetfotósokat, akik a szövetség munkájában részt kívánnak venni, de még nem nyertek felvételt, viszont elfogadják az alapszabályt és célkitűzéseiket! Fejlődésük elősegítéséhez az Egyesület lehetőségei szerint járul hozzá. A „naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetsége Közhasznú Egyesület a különböző hatóságokkal és szervezetekkel eredményes kapcsolatok kialakítására törekszik. Munkánk eredményes végzéséhez várjuk mindazok támogatását, akik felelősséget éreznek hazánk egyre romló környezeti és természeti állapotának javításáért, és segíteni kívánják szövetségünk célkitűzéseinek megvalósítását.
A „naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetsége Közhasznú Egyesület, magyar természetfotósok részvételével létrejött szervezet.
Az Egyesület célja a magyar természetfotósok összefogása, valamint munkájuk szakszerű végzéséhez szükséges (a természetvédelmi elvárásoknak megfelelő) szabályzat létrehozása. További célja a társadalom esztétikai értékrendjének befolyásolása, a környezet- és természetvédelem jelentőségének, problémáinak a fotóművészet eszközeivel való bemutatása, a természeti értékek és folyamatok dokumentálása, jó kapcsolatok kialakítása azonos célokért dolgozó hazai és külföldi szervezetekkel, valamint a külföldön élő és alkotó fotósokkal, érdekvédelmi tevékenység és együttműködés a természet- és környezetvédelemért, valamint a kultúráért felelős minisztériumokkal, a természetvédelem állami szerveivel (nemzeti park igazgatóságokkal, természetvédelmi hatóságokkal).
Az Egyesület fontosnak tartja, hogy tagjai számára minél több lehetőséget teremtsen hazai és külföldi pályázatokon, kiállításokon való részvételre, és igyekszik elősegíteni tagjainak, hogy egyénileg vagy egyesületi kereteken belül minél több publikációs lehetőséghez jussanak külföldön és itthon egyaránt.
A „naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetsége Közhasznú Egyesület az önkéntesség, a demokrácia, az autonómia és nyitottság elvei alapján működik. Érdekvédelmet és érdekképviseletet biztosít tagjainak, akik a közös célokat és az alapszabályt elfogadják. A „naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetsége Közhasznú Egyesület kijelenti, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
ALAPSZABÁLY
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Név: „naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetsége Közhasznú Egyesület
Hungarian Society of Nature Photographers
Gesellschaft der Ungarischen Naturfotografen
2. Székhelye: 1113. Budapest, Vincellér utca 39/A
Számlaszám: 10918001-00000031-04710000
Adószám: 19085665-2-43
3. Bélyegző: Magyar Természetfotósok Szövetsége
Hungarian Society of Nature Photographers
4. A „naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetsége Közhasznú Egyesület (továbbiakban: Egyesület) jogi személy.
5. Cél:
Az Egyesületbe tömörülő természetfotósok munkájának összefogása magánszemélyek (továbbiakban tagok) általános céljai:
- a tagok tevékenységének segítésén, orientálásán, összehangolásán keresztül,
- a művészi szintű és etikus természetfotó népszerűsítésének eszközeivel,
- a szükséges közös fellépéssel, hatékony információ- és tapasztalatcsere megszervezésével,
- a hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakításával és ápolásával,
- a környezet- és természetvédelmi célok tiszteletben tartásával és segítésével,
a magyar természetfotósok munkájának összefogása.
II. TAGSÁGI VISZONY
1. Az Egyesület rendes és tiszteletbeli tagja:
- magánszemély lehet.
2. Pártoló tag:
- magánszemély lehet
3. Tagsági viszony feltételei:
3/1. Rendes tag:
- rendes tagok lehetnek az alapító tagok.
További rendes tagok belépésének feltételei:
- két, legalább egyéves tagsági viszonnyal rendelkező tag írásbeli ajánlása,
- a tagjelölt bemutatkozása (szóban, illetve írásban),
- az alapszabály elfogadása,
- az etikai szabályzat elfogadása,
- harminc darab kép bemutatása a Közgyűlés előtt, amelyeket a zsűri a tagsági viszonyhoz méltónak ítél,
- azok közül a szerző által megjelölt 10 db kép átadása az Egyesület nem üzleti, promóciós céljaira, de egyébként a szerzői jog megtartása mellett,
- a tagdíj befizetése.
A tagjelölt 30 db bemutatott analóg vagy digitális fotójának zsűrizését 6 tagú zsűri és a felvételen jelenlévő tagok végzik. A zsűri az Egyesület pályázatainak eredményeiből kialakított és évről évre változó ranglista jelenlévő első hat tagja. A jelölt ajánlója nem zsűrizhet. A zsűritagoknak 1-1 önálló szavazata, míg a többi tagnak együtt (2/3-os többséggel) egy szavazata van. A felvételhez minimum 5 igen szavazat szükséges!
3/2. Tiszteletbeli tag:
- az a közgyűlés által választott személy, aki az Egyesület által kitűzött célok megvalósításában illetve az Egyesület hosszú időn át tartó támogatásában kiemelkedő eredményt ért el, de nem rendes tag. A Tiszteletbeli tagsági viszony adományozására bármely rendes tag írásbeli, indokolt javaslata alapján a közgyűlés jogosult. A közgyűlés egyszerű többségi nyílt szavazattal dönt a tiszteletbeli tagsági viszonyról. A tiszteletbeli tagságot a naturArt tagsági kártyával és oklevéllel ismeri el, amelyet ünnepélyes keretek között a naturArt bármely rendezvényén a naturArt elnöke ad át.
3/3. Pártoló tag:
- az az elnökség által felvett magánszemély, aki egyetért (írásban is) az Egyesület programjával és céljaival, és azt szakmailag illetve anyagilag lehetőségeihez mérten támogatja.
Az anyagi támogatás alsó határa a mindenkori tagdíj.
4. Tagsági viszony keletkezése:
- a tagsági viszony feltételeinek teljesülése.
5. A tagok jogai:
5/1. A rendes tag jogai:
- részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein,
- joga van rendes tagsági kártyához,
- 1 éves tagsági viszony után új tag felvételére javaslatot tehet,
- tisztségviselőt választhat és tisztségviselőnek választható,
- az Egyesület bármely szervének, bármely, az Egyesületet és a tagjait érintő kérdésben javaslatot tehet (Az adott szerv a javaslatot köteles érdemben tárgyalni, és arról dönteni. Amennyiben a javaslat két tanácskozás közti időpontban érkezik, az adott szerv legkésőbb a következő tanácskozásán, de 30 napon belül köteles a javaslatot megtárgyalni. A tárgyalás módjáról, helyéről és idejéről a javaslattevőt 30 napon belül tájékoztatja, valamint az adott fórumra meghívja. Két közgyűlés között a közgyűlést e tekintetben az elnökség helyettesíti.).
5/2. A tiszteletbeli tag jogai:
- megegyeznek a rendes tag jogaival.
5/3. A pártoló tag jogai:
- részt vehet az Egyesület rendezvényein,
- tanácskozási és javaslattételi joga van, kivéve a személyi kérdéseket,
- joga van pártoló tagsági kártyához.
6. A tagok kötelességei:
6/1. A rendes tag kötelességei:
- az alapszabály és az etikai szabályzat megtartása,
- a közgyűlés által hozott határozatok végrehajtása,
- az Egyesület keretében szerzett információk és tervek bizalmas kezelése,
- a tagdíj befizetése minden év március 31-ig az Egyesület számlájára átutalással, összege: legalább 6000 Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 3000 Ft.
6/2. A tiszteletbeli tag kötelességei:
- megegyeznek a rendes tag kötelességeivel, kivéve a tagdíjfizetést.
6/3. A pártoló tag kötelessége:
- az Egyesület céljainak szakmai illetve anyagi támogatása.
7. Ajánlás a tagoknak:
- részvétel az Egyesület közhasznú feladatainak elvégzésében,
- a vállalt feladatok teljesítése,
- pályázati, kiállítási, bemutatkozási és publikációs lehetőségek szerzése az Egyesület részére,
- támogatók szerzése az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításához.
8. A tagsági viszony változásai:
- kilépés: ha a tag kilépési szándékát írásban jelzi, a kilépés a bejelentéssel lép életbe.
- felfüggesztés: erre az elnökség és a közgyűlés jogosult. Az elnökségi felfüggesztés hatálya a következő közgyűlésig tarthat, azt csak a közgyűlés bírálhatja felül. Azt megszüntetheti, helybenhagyhatja ill. kizárással, súlyosbíthatja. Felfüggesztést vonhat maga után a tisztségviselők bármelyikéhez benyújtott javaslat, amelyet az elnök írásban jóváhagy, és erről az érintettet 15 napon belül értesíti. Felfüggesztésre javaslatot tehetnek a titkárok is, ha a tag a vele szemben támasztott követelményeknek nem tesz eleget. A felfüggesztés körülményeit a közgyűlés megvizsgálja és határozatot hoz az érintett tagra vonatkozóan.
- kizárás: tagsági viszony megszüntetésére és az Egyesületből történő kizárásra kizárólag az Egyesület legfőbb testülete, a közgyűlés jogosult. Kizárásra bármely 1 éves tagsági viszonnyal rendelkező tag javaslatot tehet. Kizárás akkor léphet életbe, ha azt a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel jóváhagyja. Kizárást von maga után az alapszabály ill. az etikai szabályzat bizonyítható és szándékos megsértése, figyelmen kívül hagyása. A kizárással szemben fellebbezésnek helye nincs az Egyesületen belül.
- megszűnés: a tagsági viszony megszűnik a polgári jog szerinti ráutaló magatartással, illetve az esedékes tagdíj vagy támogatás egy évnél hosszabb idejű, elfogadható indok nélküli elmaradásával.
III. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSI ALAPELVEI
A tagokra kötelező érvényű határozatot a közgyűlés egyszerű többséggel hozhat.
IV. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
1. Az Egyesület szervezeti felépítése:
- közgyűlés
- elnökség
- titkárság
2. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés:
2/1. A közgyűlésre a küldöttválasztás módja a következő:
- a rendes tag és a tiszteletbeli tag saját magát képviseli,
- pártoló tagok azon szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal részt vehetnek.
2/2. A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
- a programnyilatkozat, az alapszabály és az etikai szabályzat elfogadása ill. ezek módosítása,
- az Egyesület gazdálkodására, működésére vonatkozó egyéb szabályok jóváhagyása,
- az éves munkaterv és költségvetés, valamint azok előző évi teljesítéséről szóló beszámolók jóváhagyása,
- az éves beszámolók elfogadása,
- a tagdíj megállapítása,
- önmaga feloszlatása, és minden olyan ügy, amit jogszabály hatáskörébe utal, ill. amit a közgyűlés ide sorol,
- a közgyűlés határozatait nyílt szavazással, 50% + 1 fő szavazathoz kötődő egyszerű többséggel hozza meg, kivéve azon eseteket, ahol a hatályos jogszabály minősített többséget ír elő.
2/3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt egyéb kérdésekben az elnökség dönt.
2/4. A közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel, három évre választja az elnökséget.
2/5. A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, továbbá össze kell hívni:
- az elnökség határozatára,
- a tagság 30%-ának az ok megjelölésével benyújtott kérésére,
a határozat meghozatalától ill. a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belül.
Az elnökség bármely tag javaslatára összehívhatja a közgyűlést az alapszabály vagy a programnyilatkozat megsértése, ill. jogszabálysértés gyanúja esetén.
2/6. A közgyűlés helyét és idejét, a napirend pontjait a tagokkal legalább 2 héttel előre, írásban kell közölni.
2/7. A közgyűlés határozatképességéhez legalább a rendes tagok felének jelenléte szükséges. A határozatképtelenség miatt elhalasztott, ismételten összehívott közgyűlés a jelenlevő rendes tagok számától függetlenül határozatképes az eredetileg felvetett napirendi kérdésekben.
2/8. A közgyűlésen a rendes és tiszteletbeli tagok tanácskozási és szavazati joggal, a meghívottak és a pártoló tagok tanácskozási és javaslattételi joggal bírnak.
2/9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnökség bármely tagja és a jegyzőkönyv vezetője ír alá és két jelenlévő tag hitelesít.
3. Az Egyesület vezető szerve az elnökség:
3/1. Az elnökségnek legfeljebb 6 tagja van:
1 elnök, 1 alelnök, 4 elnökségi tag
3/2. Az elnökség hatásköre:
- az éves munkaterv kidolgozása,
- az éves költségvetés elkészítése,
- két közgyűlés között az Egyesület irányítása,
- a munkáltatói jogok gyakorlása.
4. Az elnökség működése:
4/1. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni.
Az elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és az Ellenőrző Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni.
4/2. Az elnökség legalább négy tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség szükséghez képest - de évente legalább négyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökségi ülésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább nyolc nap időköznek kell lennie.
4/3. Az elnökségi ülésekre meg kell hívni a titkárság 1 tagját.
4/4. Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az elnökség határozatait 5O % + 1 fő jelenlétéhez kötötten egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza meg, kivéve azon eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő.
A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
4/5. Az elnök köteles az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).
4/6. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
4/7. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a jelenlévőknek aláírásukkal hitelesíteni kell.
4/8. A közgyűlés felhatalmazása alapján: az elnökség és a titkárság állásfoglalásokat adhat ki; az elfogadott programnyilatkozat szellemében nyilatkozhatnak az Egyesület nevében.
5. A tisztségviselők:
5/1. Az Egyesület tisztségviselői, az elnök, alelnök, elnökségi tagok és a titkárok.
A tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint képviseleti joggal rendelkeznek.
A közgyűlés és az elnökség képviseleti joggal más tagot is felruházhat.
5/2. Az elnök
- jogosult képviselni az Egyesületet állami és társadalmi szervezetek előtt,
- előkészíti, összehívja az elnökség üléseit, azon elnököl,
- gondoskodik az elnökség határozatainak végrehajtásáról,
- az elnökség valamely tagját, eseti megbízással, felruházhatja saját feladatainak ellátására.
5/3. Az alelnök
- az elnök távollétében és/vagy annak megbízásából az elnök általános helyettese.
5/4. A titkárok
- feladata az alapszabályban, a programnyilatkozatban és az etikai alapelvekben foglaltak, valamint az elnökség döntéseinek végrehajtása és betartása,
- éves költségvetés előkészítése az elnökséggel együttműködve,
- a tagfelvétel adminisztrálása.
6. Gazdasági ügyintéző:
- alkalmazott vagy társadalmi munkás,
- a pénztárkönyvet vezeti,
- anyagi felelősséggel kezeli a pénztárat, és ezt írásban vállalja,
- vezeti a tagdíj-és egyéb gazdasági nyilvántartásokat.
7. Titkárság:
7/1. Tagjai:
- a közgyűlés által választott legfeljebb 2 fő.
7/2. Feladataik:
- Az Egyesület ügyeinek vitelére és a határozatok végrehajtására korlátozódnak,
- a tagokat érintő döntéseket nem hozhatnak.
8. Az ellenőrző bizottság:
8/1. Az ellenőrző bizottság 3 tagját a közgyűlés választja meg, elnököt ők maguk választanak.
Az ellenőrző bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
8/2. Az ellenőrző bizottság feladat- és hatásköre különösen:
- összehívhatja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tehet annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (elnökség) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit,
- köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik,
- írásbeli jelentést készít a hatályos számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére,
- ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását,
- ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket,
- jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól,
- megvizsgálhatja ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba,
- az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Ha az ellenőrző bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a bizottság is jogosult.
Haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
8/3. Az ellenőrző bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
8/4. A bizottság testületként jár el. A bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.
8/5. A bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
8/6. A bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
8/7. A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
Az ellenőrző bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
Ha a bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke az ellenőrző bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
9. A fegyelmi és etikai bizottság:
A fegyelmi bizottság jogkörét az elnökség gyakorolja. Döntésével szemben fellebbezéssel a közgyűléshez lehet fordulni.
10. A határozatok nyilvántartása és közlése:
10/1. Az elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség határozatait olyan módon nyilvántartani, amelyből a döntés tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya megállapítható. Az elnök köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül írásban, ajánlott postai küldeményként, vagy tagok esetében elektronikus levélként feladva az érintettnek közvetlenül megküldeni.
10/2. Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat betekintési- és felvilágosítás adási jog rögzítésével.
Az Egyesület jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját világhálós honlapján is nyilvánosságra hozza.
10/3. Az évente kötelező közhasznúsági jelentésnek (éves beszámolónak) tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
10/4. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni.
Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tagdíjfizetésen túl a tartozásokért vagyonukkal nem felelnek.
2. Az Egyesület vagyona elsősorban tagdíjakból, magánszemélyek és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból és gazdasági tevékenységből keletkezik.
3. Az Egyesület a sikeresebb tevékenység megalapozása érdekében gazdasági és vállalkozási tevékenységet folytathat.
4. Az Egyesület pénzeszközeit pénzintézeti számlán kezeli.
5. Az Egyesület vállalkozói tevékenységet csak a közhasznú célok megvalósulása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a közhasznú tevékenységeire fordítja.
6. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a fentiek szerint közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
7. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.
8. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
9. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
10. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1. Az Egyesület megszűnik, ha a közgyűlés ezt kimondja, ill. az Egyesület további működését támogató tagok száma nem éri el a 10 főt, ill. a törvényben meghatározott egyéb módon.
2. A megszűnés kimondása után az Egyesület vagyonáról a közgyűlés által meghatalmazott szerv (pl. elnökség) gondoskodik, intézkedik annak felosztásáról.
VII. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
Nem lehet az ellenőrző szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] ugyanannál a szervezetnél az ellenőrző bizottság tagjává nem választható meg.
Nem lehet könyvvizsgáló az Egyesület alapítója, illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá az Egyesület vezető tisztségviselője és ellenőrző bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá az Egyesület munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.
Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.
A könyvvizsgálatért felelős személy az Egyesület részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a feladatait.
2. Közös szabályok:
Az Egyesület alapításakor a vezető tisztségviselőket és az ellenőrző bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók az alapszabályban jelölik ki. Ezt követően az Egyesület vezető tisztségviselőit, ellenőrző bizottságának tagjait és a könyvvizsgálót az Egyesület legfőbb szerve választja meg.
Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott az ellenőrző bizottság tagja és a könyvvizsgáló.
A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással,
e) elhalálozással.
A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.
A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.
Kecskemét, 2007. március 10.
Radisics Milán sk.
elnök
Berta László sk
alelnök
A Szövetség nyilvántartásba vételének száma:
Csongrád Megyei Bíróság Pk.60.006/1990/3
Eredeti kérelem dátum: 1989. november 13.
Cégbejegyzési dátum: 1990. március 05.
Közhasznú egyesületté minősítés dátuma: 2002. január 31.
Eddigi alapszabály módosítások:
1990. november 31.
1994. február 26.
2001. április 7.
2004. március 20.
