Végzettség: egyetem
Családi állapot: nős
Foglalkozás: c. egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, biológus
Mióta fotózik: 50 éve
naturArt tagság: 1990, alapító tag
Kedvenc témái: táj, madár, makro
Kedvenc helyszínek: Dél-Alföld: szikesek, árterek
Felszerelés: Canon
Elért eredményei: 1., 2., 3., díjak hazai pályázatokon, különdíjak

Jelentősebb publikációi:
Hazai és külföldi szakkönyvekben és szakfolyóiratokban való megjelenés

önálló kiállítások itthon: Szegeden 4×, Szolnok, Baja, Hódmezővásárhely, Szekszárd
külföldön: Darmstadt (NSZK),Székelyudvarhely, New Delhi
Lakhely: 6726 Szeged, Pinty u. 11/5
Telefon: 62 / 437-407
E-mail: molnargyula44@gmail.com

Molnár Gyula 1944.január 30-án született Szegeden.Iskoláit Szegeden végezte, a híres Radnóti Gimnáziumban a Biológia Szakkör, majd az iskolai Önképzőkör elnöke volt.
A József Attila Tudományegyetem TTK biológia-kémia szakát végezte el, majd nevelőtanár,aki tanította is tárgyait, külszolgálatos előadóművész, a Magyar Madártani Egyesület főállású szervező titkára volt, végül 1994 óta a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológia Tanszékén adjunktus , majd c. egyetemi docens. Itt Természetvédelem, Ökológia, Ornitológia, Állatrendszertan, Környezetvédelem tárgyakat tanít, a terepgyakorlatok és a levelező oktatás (Környezetvédelem szak) felelőse.
Már 10 éves korában akkori tanárai hatására érdeklődött a madarak és a zene iránt. Klarinétozni, zongorázni tanult, majd különböző zenekarokban játszott. 1964-ben megalakította saját zenekarát, a későbbi Molnár Dixieland Band-et, mellyel 47 éve sikert-sikerre halmoz, vidéki létük ellenére. Számos rádió és televízió-felvételük volt/van, hat nagylemezük és öt CD-jük jelent meg, és több mint ötven alkalommal képviselték hazánkat ill. városukat külföldi jazz-fesztiválokon, melyeken világhírű szólistákkal is felléptek. Zenekarának tagjaival számos fesztivál szervezője is (pl. Dóm Dixie Gála).
A madarak tanulmányozása lett a zene mellett fő időtöltése, ezért is választotta a biológia szakot. Sokat járt Dr. Beretzk Péterrel a Szegedi Fehértóra, tanítványának vallja magát. Tőle próbálta már 12 éves korától ellesni a madárfényképezés mesterségét. Már 15 éves korában megjelent egy rövid cikke és egy fényképe a jégmadárról a Természet Világa c. folyóiratban. Fokozatosan képezte magát a természetfotózás területén, így sok képe jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban és könyvekben. Társaival közösen 1989-ben megalakították a Magyar Természetfotósok Szövetségét (naturArt), mely azóta a legjobb hazai szervezetté nőtte ki magát és külföldön is elismerik. Ezen egyesületnek 1989-1998-ig alelnöke volt. Sok belföldi kiállítása volt, háromszor külföldre is meghívták képeit, pályázatokon több díjat nyert. A fényképezés terén Szeged Város Alkotói Díjasa.

A Magyar Biológiai Társaságnak 1966 óta tagja, 1997-2000 közt a Szegedi Tagozat vezetőségi tagja. Ökológiából, Ornitológiából és Állatrendszertanból doktorált 1983-ban "Summa cum laude" minősítéssel. Gyermekkora óta járja a Dél-Alföldet, s a madarakon keresztül - látva a fajok és egyedszámuk, valamint az élőhelyek fogyatkozását - lett vérbeli környezet- és természetvédővé. Kutatásai alatt tudományosan megalapozottan javasolta és végigvitte több dél-alföldi terület védetté nyilvánítását, melyek ma már a Kiskunsági, vagy a Körös-Maros Nemzeti Parkok védett ill. fokozottan védett részei.
Ilyenek a Pitvarosi (Csanádi)-puszták, a Cserebökényi puszták, a Kisteleki Müller-szék, a kisteleki Bíbic-tó, a Tiszaalpári Nagy-tó, a Gátéri Fehértó, a Maros jobbparti hullámtere, Szegeden a helyi védettségű Újszegedi Liget. A közelmúltban beadott védettségi javaslatai a Palotai tehénjárás, a Nagyfai Tisza-hullámtér.
Korábban részt vett a Körös-Maros Nemzeti Park előkészítésében, tagja a Nemzeti Parkért létrehozott Egyesületnek és Alapítványnak. A Körös-Maros NP elnevezés is tőle származik. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által kiírt "Nem védett területek természeti értékeinek feltárása" című pályázatain egy első, egy második és egy harmadik díjat nyert. A Szegedi Egyetemen alakult Tiszakutató Munkaközösség tagja 1974 óta, ahol főleg ornitológiai állapotfelméréseket végzett. Alapító tagja továbbá a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének (titkára is volt, jelenleg pénztárosa). Kezdetektől tagja a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesületnek, 1995 óta a Csongrád Megyei Csoport elnöke, az MME Örökös Tagja és a Chernel István Emlékérem tulajdonosa. Tagja ill. vezetőségi tagja továbbá több civil szervezetnek, mint a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE),a Természetbúvár Egyesületnek, a Magyar Természetvédők Szövetségének.
Tudományos dolgozatainak a száma 22, népszerűsítő cikkeinek 85, 8 esetben könyv lektora vagy fejezet-írója. Külföldi (Madrid, Brüsszel) és hazai konferenciák résztvevője, esetenként szervezője, szekció-elnöke.
Társadalmi-közéleti tevékenysége: Szeged város önkormányzatában 1990 után mint Környezetvédelmi Bizottsági szakértő vett részt két ciklusban, jelenleg képviselőként is e bizottság (valamint a kulturális bizottság) tagja. Mint a KVVM ÉLővilágvédelmi szakértője 35 esetben vett részt hatástanulmányok elkészítésében.A szegedi Dugonics Társaság vezetőségi tagja. Alapítványi tagságok: a Szegedi Zeneiskoláért és a Szegedi Dixieland Művészetért Alapítványok kuratóriumi tagja. Tagja a Magyar Jazz-zenészek és a Magyar Klarinétosok Szövetségének is. Természetvédelmi táborokat szerevezett 1984-1994 közt évente Csongrád megyében nagyszámú tanuló számára. Minden tanévben a megye általános és középiskoláiban 50-70 alkalommal tart vetítettképes előadást, a természetvédelem népszerűsítése érdekében.
Kitüntetései:
- Környezetünkért miniszteri (nagy) kitüntetés
- EMERTON és Juhász Gyula Díjas előadóművész
- zenekarával is Emerton díjas, és Salgótarján város Pro Urbe díjasa
- zenekarával a Szegedért Emlékérem és Szeged Város Aranyérmének kitüntetettje
- állami kitüntetésként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje birtokosa
2010-ben megjelent első könyve, Az én Alföldem címmel, 210 oldalon 300 fotóval.